A védelmi kiadások növelése lesz az EU kiemelt célja az új ciklusban

Az EP-szavazás eredményéből kifolyólag gyorsan megszületett a megállapodás az új uniós ciklus vezetőinek kiválasztásáról. A fő feladat a védelmi kiadások erőteljes növelése lesz a következő öt évben.

A küldetés teljesítve, a tagországok vezetői megválasztották az Európai Tanács következő elnökét, megállapodtak az Európai Bizottság következő vezetőjének személyéről és kiválasztották az uniós főképviselőt a következő ötéves uniós intézményi ciklus idejére – közölte Charles Michel, a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke Brüsszelben péntek hajnalban.

Charles Michel, az uniós csúcstalálkozót követően tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, a tagországok vezetői teljesítették feladatukat azzal is, hogy jóváhagyták a következő ötéves időszakra szóló stratégiai menetrendet, amely irányt mutat a demokratikus értékek elmélyítésére, az európai versenyképesség erősítése, valamint a védelem és biztonság fokozására egyebek mellett a NATO-val való együttműködés és a külső határok megerősítése által.

Ursula von der Leyen beszédében hangsúlyozta: megtiszteltetés számára, hogy csütörtökön az Európai Bizottság nevében aláírhatta az Európai Unió és Ukrajna között létrejött biztonsági kötelezettségvállalást, valamint bemutathatta a tagállami vezetőknek a G7-országok azon kezdeményezést, mely mintegy 50 milliárd dollárnyi hitelt irányozna elő Ukrajna számára.

„Együtt fogunk dolgozni a tagállamokkal, a G7-partnerekkel és Ukrajnával a szükséges jogszabályok megalkotásán, hogy még az év vége előtt biztosíthassuk Ukrajnának a megfelelő pénzeszközöket” – fogalmazott.

Meglátása szerint a következő évtizedben mintegy 500 milliárd eurónyi védelmi beruházásra lesz szükség az EU-ban. A védelmi kiadások növelése a tagállamok pénzügyi hozzájárulásával lehetséges, de az Európai Unió Tanácsának asztalán van egy új, saját forrásokról szóló javaslat is, amely által tovább lehet emelni a védelmi kiadásokra szánt pénzeszközöket – tette hozzá Von der Leyen.

Emmanuel Macron francia elnök a csúcstalálkozót követően azt nyilatkozta, a tagállami vezetők által elfogadott stratégiai menetrend megerősíti, hogy Európának szuverénebbnek, egységesebbnek és erősebbnek kell lennie a geopolitika, a technológiák, az energetika és gazdaság területén.

Az uniós csúcsvezetők kiválasztásával kapcsolatban azt nyilatkozta: Ursula von der Leyen, António Costa és Kaja Kallas az elmúlt években bizonyította tudását, tapasztalatát, együtt politikai és földrajzi egyensúlyt képviselnek az EU-n belül, és lehetővé teszik az unió számára, hogy a stratégiai menetrend megvalósuljon. Közölte továbbá: ismét Thierry Bretont, a jelenlegi belső piacért felelős uniós biztost jelölné a következő Európai Bizottság tagjának, mert – mint kiemelte – ehhez a munkához neki vannak „megfelelő tapasztalatai és kvalitásai”.

Az EU és Ukrajna között létrejött biztonsági kötelezettségvállalásról szóló megállapodással kapcsolatban azt nyilatkozta: e támogatás nélkül Ukrajna nem lenne képes ellenállni az orosz támadásoknak.

Olaf Scholz német kancellár távozásakor azt mondta: a „noha nem teljesen egyhangúlag, de elsöprő támogatottsággal” kiválasztott uniós intézményi vezetők szavatolják a „jó munka” folytatását, és biztosítják, hogy Európa jó helyzetben legyen az elkövetkező évek nagy kihívásokkal teli időszakaiban.
Közölte: biztos abban, hogy Ursula von der Leyen a július közepén esedékes szavazáson bizalmat kap az Európai Parlamentben.

A jóváhagyott stratégiai menetrenddel kapcsolatban azt mondta, a szöveg „lehetett volna ambiciózusabb is”. Ez egy jó dokumentum, de javítható – közölte. Németország többet szeretett volna elérni a versenyképesség, az európai tőkepiac fejlődése, a klímaproblémák és az ipar modernizációja terén – tette hozzá a német kancellár.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök az X-en közzétett üzenetében azt írta, az Európai Néppárt (EPP), a szocialisták és a liberálisok által kidolgozott, az uniós csúcsvezetők személyéről szóló megállapodás „módszerében és tartalmában is hibás”.

Közölte: úgy döntött, hogy ezt a megállapodást nem támogatja az európaiak iránti tiszteletből és az európai parlamenti választások során kapott jelzések miatt.

„Továbbra is azon dolgozom, hogy Olaszország végre visszaszerezze azt a súlyt, amelyet megérdemel Európában” – tette hozzá üzenetében az olasz miniszterelnök.

Forrás: MTI