Válaszúton (Lengyel László, Sz. Bíró Zoltán és Szenes Zoltán beszélgetése az orosz-ukrán háborúról)

Lengyel László (L. L.): Miután Trump felelőssé tette a háborúért Zelenszkijt az Ovális Irodában, Amerika előállt egy hétpontos javaslattal – az azonnali békéért cserébe Amerika jogilag elismerné, hogy a Krím Oroszországhoz tartozik, illetve Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja, Herszon régiók tényleges orosz fennhatóságát; kijelenti, hogy Ukrajna soha nem lesz a NATO tagja, és feloldja a 2014 óta hozott szankciókat; továbbá az USA ellenőrzi a zaporizzsjai atomerőművet és Ukrajna ásványkincseit és gazdasági megállapodást köt Oroszországgal –, amely nemcsak Ukrajnát osztaná fel és hagyná minden biztonsági garancia nélkül, hanem többé-kevésbé helyreállítaná Oroszország nagyhatalmi státuszát. Mindez Ukrajna és Európa elárulását jelentette volna, annak kifejtését, amit Marco Rubio egyszerűen fogalmazott meg: „Ez nem a mi háborúnk.” Hihetnénk, hogy Putyin él a lehetőséggel, hiszen szinte mindent megkapott volna, ám mégis a háború folytatása és az időhúzás mellett döntött. Mi lehet döntésének hátterében? Hiszi, hogy megnyerheti a háborút? A kínai támogatás erősítette meg Amerikával és Európával szemben? Még többet, ukrajnai rendszerváltást, európai befolyási övezetet akar? Jobb ajánlatra vár? Nem bízik abban, hogy Trump állja a szavát?Sz. Bíró Zoltán (Sz. B. Z.): Putyin abban bízik, hogy a trumpi ajánlatnál jobb feltételekkel fejezi be a háborút. Ebben részben az a fajta trumpi magatartás erősítheti meg, hogy időről időre fenyegetőzik, de ennél többet soha nem tesz, részben pedig az, hogy az orosz hadseregnek májustól sikerült a korábbiaknál lényegesen nagyobb területet elfoglalnia. Azt gondolja, hogy ez a trend a következő hónapokban sem törik meg. De ebben a háborúban volt már példa arra, amikor egy ígéretesnek tűnő trend megtört. Most is megtörténhet. A háború nem tudta megtörni az ukránokat. 82 százalékuk – a legfrissebb felmérés szerint – elfogadhatatlannak tartja az orosz feltételeket, hogy az ukrán hadsereg létszámát és fegyverzetét jelentősen korlátozzák, hogy Ukrajna örökre mondjon le a NATO-csatlakozásról, hogy Kijev de jure ismerje el az oroszok által részben vagy csaknem egészében megszállt négy keleti, illetve délkeleti megye, továbbá a Krím félsziget Oroszországhoz tartozását. Nem fogadják el a szankciók feloldását sem. Putyin láthatóan azzal sem számol, hogy az Ovális Irodában történtek, illetve azok után, hogy nyilvánvalóvá vált, az Egyesült Államok támogatására a korábbiaknál jóval kevésbé számíthatnak, az ukránok megmakacsolták magukat. Zelenszkij népszerűsége újra növekedni kezdett. Az ukránok 60 százaléka kész addig folytatni a háborút, amíg erre szükség van.