Filotás Karina: Barackfolyó
Kipirosodott, meleg délutánikezébe veszi arcom.
Szája sarkábólbarackfolyó indul.
Leszedi a fárólközös emlékeink.
Dunsztolja,vigyem el magammal.
Gerince ásónyél,palántákig hajol.
Mesél a termésről,hogyan születik a borsó,hogy szakítják el szőlőtőkétőlkoraérett gyermekeit.
Föld felé dőlünk,imát mondunk egymásért.
Megígéri, ha nagy leszek,felnevelhetemkedvenc hegyeit.
Belém ülteti az időt,visszaadom hangját,minden hajnalban.
Bölcsőmtől sírjáigsétálok vele.