Kiaknázatlan lehetőségek az afrikai nyomornegyedekben
A nyomornegyedekben uralkodó életkörülmények láttán-hallatán valószínűleg kevesekben vetődik fel a gondolat, hogy ilyen helyen bármi jó is történhet, ám ebben a cikkemben arra vállalkozom, hogy feltárjam a nyomoregyedekben rejlő potenciált, és megvilágítsam „jó oldalukat”.
Az erőszakos kitelepítési és ledózerolási akcióknak vége
A nyomornegyedek sok esetben informális vagy földfoglaló telepek, idegen szóval squatterek. A városba költöző szegények minden komfortot nélkülöző hajlékokból álló telepei, amelyeket általában magán- vagy állami tulajdonban álló földterületeken létesítenek. Informális jellegük tehát abból adódik, hogy a földfoglalók olyan helyet vesznek birtokba, amely jogilag nem az övék. Ez feszültséget generál a telep lakói és az állam vagy a magántulajdonos között.
Afrikában az 1970-es években erre a helyzetre adott leggyakoribb válasz a squatterek „üldözése” volt: gyakoriak voltak az erőszakos kitelepítések és a rögtönzött hajlékok ledózerolása. Ám ezek az akciók többnyire sikertelenek voltak, ugyanis a squatterek a dózerolást követően a legtöbb esetben újjáalakultak, csak esetleg egy kicsit arrébb.
Napjainkban ezt a megoldást egyre ritkábban alkalmazzák, melynek több oka is lehet. Egyrészt a hatóságok részéről értelmezhetjük a módszer kudarcának elismeréseként. Másrészt az érintettek – főleg a kilencvenes évektől – egyre erőteljesebben fejezték ki nemtetszésüket és tiltakoztak a nyomornegyedeket ért igazságtalanságok ellen. Kenyában például 1996-ra megalakult a szegényeket egyesítő, Muungano wa Wanavijivi mozgalom, mely agresszíven és hatékonyan képviselte a legszegényebben érdekeit. Fontos tényező volt továbbá a fokozódó nemzetközi nyomás – pl. az ENSZ részéről –, mely elítélte ezt a fajta „problémakezelést” és hatékony megoldás kidolgozását szorgalmazta. Negyedik tényezőként említhetőek a nyomornegyedekkel kapcsolatos, egyre kiterjedtebb kutatások, melyek feltárták ezen telepek funkcióit és jellemzőit.
A nyomornegyedek tehát
- a városba érkező bevándorlók fogadóhelyei,
- a legszegényebb rétegeknek nyújtanak lakóhelyet,
- sok munkalehetőséget kínálnak,
- az erős társadalmi és közösségi köteléknek köszönhetően védelmet nyújtanak az egyén számára munkanélküliség és más személyes problémák időszakában,
- serkentik az önerőre támaszkodást a lakások felújítása terén,
- a városi munkahelyek közelében elérhető otthont nyújtanak a szegényeknek
Vagyis a nyomornegyedek látják el a hatóságok feladatát – a megfelelő számú lakhely biztosítását – annak gazdasági, politikai korlátai következtében. Döntően ezen felismerésnek köszönhető, hogy az ezredforduló után nagyjából megszűnt a nyomornegyedek üldözése.
A fejlett világ nagyvárosai pazarolnak
A tulajdonjog hiánya mellett a lakáskörülményekkel kapcsolatos másik nagy probléma az infrastruktúra hiánya, melynek káros egészségügyi hatásairól olvashattunk az Afrika urbanizációja című cikkben is. A fejlett világ városaiban a 19. századi közegészségügyi problémák megoldására jelentős méretű modern infrastruktúra épült ki (például London szennyvízelvezető-rendszerének építését az 1850-es évek kolerajárványa után kezdeményezték). Bár műszaki szempontból a lakosság igényeit kielégítik a fejlett világ nagyvárosai, a velük kapcsolatos legnagyobb probléma, hogy nem fenntarthatóak. Napjainkban ugyanis a fejlődő világ nagyvárosaiban embertelenek az életkörülmények, de ezzel párhuzamosan a fejlett világban az erőforrások tarthatatlan pazarló felhasználása folyik. Például ahhoz, hogy a londoniak élelmiszer- és faigényét kielégítsék, a város területének 58x-osát kell hasznosítaniuk. Ám ha a világ népességének szükségleteit a londoniak szintjén elégítenénk ki, legalább még három Földre lenne szükségünk.
Az afrikai nagyvárosok fenntarthatóbbak lehetnek?
Bár a várostervezők múltban alkalmazott számos megoldása sokat javíthat a mai városok egészségügyi helyzetén, ma már a városi rendszereknek és struktúráknak környezeti szempontból is fenntarthatónak kell lenniük.
Ha érdekli a folytatás, amelyben olvashat a dél-afrikai „napfaluról", és a nyomornegyedek lakóinak leleményességéról, kattintson az afrikablog.hu-ra!