Elnöki vétó kell az iráni atomdeal elfogadához?
Szeptember 17. Eddig kell az amerikai törvényhozásnak eldöntenie, hogy támogatja, vagy elutasítja a John Kerry amerikai külügyminiszter által még júliusban, Genfben nyélbe ütött atommegállapodást Iránnal, melynek értelmében Irán vállalja atomprogramjának lelassítását, és kész együttműködni a program felülvizsgálatában nemzetközi ügynökségekkel. Cserébe az egyezményt aláíró „hatok” (Németország, Kína, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia, USA) biztosítják a Teheránt érő gazdasági szankciók feloldását.
A Szenátusban és a Képviselőházban is azonban republikánus többség van, akik nem fogják megkönnyíteni az elnök dolgát az egyezmény elfogadásával. A Kongresszus legégetőbb kérdése ebben a hónapban a megállapodást elutasító határozat sorsa lesz. Amennyiben sor kerül egy ilyen határozat megszavazására, Barack Obama demokrata párti elnök élni fog az elnöki vétójával, hogy semmissé tegye azt.
A vétó felülírásához ezután a Kongresszus mindkét házában kétharmados többségre van szükség, de ez a lehetőség nem aktuális többé, hiszen Barack Obama már a múlt héten összegyűjtötte a 34 szenátort, akik biztosítani tudják, hogy az elnöki vétó nem fog elbukni a (100 fős) Szenátussal szemben, és a Képviselőházban ez nem is volt kérdés. Ezen felül alig pár napja Obamának sikerült újabb nyolc szenátort az álláspontja mellé állítania, ezzel meghiúsítva a republikánusok bármely kísérletét a szavazás késleltetésére.
Ennyi támogató már elég ahhoz is, hogy az elutasító határozat meghozását jogszerű, de indokolatlanul hosszú ideig tartó áltevékenységgel megakadályozzák hosszú felszólalásokkal, javaslatok, indítványok folyamatos benyújtásával, hiszen a szó megvonásához a szenátorok kétharmados többsége szükséges. Ezt a jelenséget nevezik obstrukciónak, angolszász országokban „filibuster”-nek. A leghosszabb ilyen beszédet Strom Thurmond szenátor nevéhez kapcsolódik, aki 24 órán és 18 percen keresztül beszélt megszakítás nélkül, az 1957-es polgárjogi törvény elfogadása ellen.
A kérdés ezért a következő: szükség lesz-e egyáltalán az elnöki vétő alkalmazására, vagy nem, mert a fent említett 42 szenátor ellehetetleníti már a határozat megszavazását is. Ennek kapcsán Mitch McConnell republikánus szenátor egy esetleges demokrata obstrukciót „csupán az elnök védelmére szolgáló ködösítésnek” nevezett, annak ellenére, hogy amíg republikánus kisebbség volt a Szenátusban, rendre a kentuckyi szenátor volt az, aki a hasonló manőverek élén állt.
A republikánusok azonban nem adják fel egykönnyen. John Andrew Boehner, a Képviselőház jelenlegi, republikánus elnöke mindezek ellenére szavazásra kívánja bocsátani az elutasító határozatot. Ennek lényegi haszna nem sok lesz a fent említett okok miatt, azonban ezzel kívánja hangsúlyozni, hogy a republikánus párt semmi szín alatt sem támogatja az Iránnal kötendő megállapodást, és nem vállal közösséget az ebből fakadó következményekkel.
A demokrata képviselőket jelenleg az aggasztja, hogy amennyiben szükség lesz az elnöki vétóra, az azt követő tárgyalások több hetet is igénybe vehetnek, mely „tétlenkedés” negatív hatással lesz az Egyesült Államok nemzetközi megítélésére. A megállapodást aláíró országok kifejtették, hogy nem kívánják újratárgyalni, vagy módosítani az egyezményt, még abban az esetben sem, ha azt az amerikai törvényhozás ilyen formában nem támogatja.