"A Párt a nép választása"
Vang Csi-san a Politikai Bizottság Állandó Bizottságának tagja és egyben a kínai korrupcióellenes kampány vezetője szeptember 9-én beszédében kitért a KKP legitimációjának kérdésére is, ami igen érzékeny, ezáltal kerülendő téma mind politikai körökben, mind a közbeszédben. Vang a legitimitás forrását a következőképp határozta meg: „A párt legitimitása a történelemből ered és a nép támogatása támasztja alá. A párt a nép választása.”
A kijelentésnek nagy visszhangja volt a kínai állami média és a kritikusok részéről is. Az állami média „úttörőnek” nevezte a beszédet, és úgy értékelte, Kína fellépése a nemzetközi színpadra szükségessé teszi a párt legitimitásának tisztázását, annak érdekében, hogy elkerüljék a szovjet kommunista párt sorsát. Ezzel szemben számos internetfelhasználó szkeptikusan, sőt gúnyosan reagált Vang kijelentésére. „Mikor szavaztak egyáltalán az emberek? ”- tette fel a költői kérdést egy netpolgár, míg egy másik Mao Ce-tungot (Mao Zedong) idézte: „A kormány, amelyet nem az emberek választottak, hogyan állíthatná, hogy az országot képviseli?”
A hivatalos retorika szerint a párt és az ország sorsa annyira összefonódott, hogy a KKP legitimitását nem lehet megkérdőjelezni. A Kínában meghatározó központi pártiskola által kiadott újságban is ez olvasható: „Ha a párt erős, Kína erős. Ha a párt veszélyben van, Kína is veszélyben van”- így a legitimitás kérdése alapvető fontosságú.
A KKP már számos alkalommal meghatározta jogát az ország vezetésére, például a Tienanmen téri vérengzés után Teng Hsziao-ping (Deng Xiaoping) kifejtette, hogy a legitimitást nem lehet gyilkolással és erőszakkal elérni, inkább a gazdasági reformok folytatásával kell elnyerni a tömegek támogatását. Így azonban felmerül a kérdés, hogy Vang miért hozta fel a legitimáció kényes témáját, ha az már korábban többször is tisztázásra került. Hszia Ming (Xià Míng) a City University of New York professzora szerint azért, mert a KKP most egy legitimációs válsággal áll szemben.
Elemzők szerint ennek a legitimációs válságnak több oka is lehet. Egyrészt a Vang által vezetett korrupcióellenes kampány során már több mint ezer magas és alacsonyabb beosztásban lévő hivatalnokkal szemben indult eljárás, ami a párt idősebb, magasabb rangú tagjait is érintette. A számos korrupciós ügy az emberek figyelmét is felkeltette ezért a párt mandátuma is megkérdőjeleződött. Ugyanakkor, míg maguk a korrupciós ügyek csökkentik a pártba vetett bizalmat, addig maga a korrupcióellenes kampány növeli a párt és a pártvezetés tekintélyét, hiszen az a párt megtisztulást kommunikálja az emberek felé. Ahogy azt több felmérés is kimutatta a párt népszerűségét jelentősen növelik a korrupció felszámolására tett erőfeszítések. A korrupt hivatalnokok problémáján túl a közelmúlt egyes eseményei úgy, mint a részvénypiac zuhanása júliusban vagy a Tiencsin város egyik lakónegyedéhez közel lévő vegyi üzemben történt robbanás augusztusban, szintén megrázták a kínai lakosságot.
Mások ennél optimistábbak és úgy vélik, Vang tulajdonképpen megpróbálja formálni a kínai közvéleményt a Kína jövőjét érintő változások kapcsán. Anthony Saich, a Harvard Egyetem professzora azt hangsúlyozta, hogy Hszi elnök vezetése alatt a legitimációs bázis bővítése folyik, így nagyobb jelentőséget kapnak olyan témák, mint a nemzeti büszkeség vagy a nacionalizmus. Erre jó példa a szeptember elején megrendezett katonai díszszemle. Ezáltal a párt még szorosabbra fűzi a köteléket maga és a nemzet között, így ami a párttal szemben kritika az tekinthető hazafiatlannak is.
Ennek fényében tehát nemcsak válságként lehet tekinteni a most zajló eseményekre, hanem úgy is, mint a KKP legitimációs forrásának újraértelmezésére, illetve kibővítésére, amire volt már példa Kína 20. századi történelme során is, és amire szükség lehet most, hogy a Teng Hsziao-ping által meghatározott fő legitimációs forrás, a gazdasági növekedés lassulni látszik.