Jogtalanul spórolt meg milliókat a Fiat és a Starbucks
Luxemburg és Hollandia szelektív adókedvezményt biztosított a Fiat Finance and Trade, illetve a Starbucks nevű cégeknek, megsértve ezzel az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokat. Az erről szóló döntését szerdán hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság. A határozat fontos mérföldkő abban az átfogó vizsgálatban, amit az EU versenyhatósága kezdett a tagállamok és multinacionális cégek között létrejött feltételes adómegállapítások jogszerűségének feltárására.
A Bizottság döntésének értelmében Luxemburgnak és Hollandiának két hónapon belül be kell nyújtania a számlát a két cég által jogtalanul megspórolt 20-30 millió euró visszafizetéséről, ami így a két ország költségvetési bevételeit növelné. Margrethe Vestager versenypolitikai biztos emlékeztetet rá, hogy a Fiat által befizetett társasági adó összege 2014-ben a 400 ezer eurót sem érte el, míg a Starbucks Manufacturing mindössze 600 ezer eurót fizetett a nyeresége után.
A luxermburgi kormány néhány perccel a bejelentés után kiadott közleményben jelezte, hogy nem ért egyet az Euróőpai Bizottságnak a Fiat adókedvezményének ügyében elfogadott következtetéseivel, és adott esetben élni kíván a jogorvoslat lehetőségével.
A luxemburgi kormány rámutat, hogy a Bizottság eddig még nem alkalmazott kritérium figyelembe vételével jutott állami támogatásra vonatkozó következtetésére, és „semmilyen módon nem bizonyította, hogy a Fiat a luxemburgi jogi kereteken belül szelektív adókedvezményhez jutott”.
„Luxemburg nem ért egyet azzal, hogy a Fiat Finance Trade az uniós joggal ellentétes állami támogatáshoz jutott” – szögezi le a kormány nyilatkozata.
„Hogy érthető legyek: a feltételes adómegállapítások önmagukban törvényesek, amennyiben arra használják ezeket, hogy egyértelművé tegyék a cégek számára, hogyan számolják ki a társasági adójukat. De, az ilyen megállapítások nem szolgálhatnak az ugyanahhoz a vállalatcsoporthoz tartozó cégek között értékesített árukért és szolgáltatásokért felszámolt olyan árak, ún. transzferárak jóváhagyásához, amelyek nem felelnek meg a piaci viszonyoknak” – érvelt a maga részéről az EU versenyolitikai biztosa.
A Bizottság szerint a szóban forgó adómegállapítások mesterségesen csökkentették a két cég adóterheit. A testület vizsgálatai során arra a következtetésre jutott, hogy a Fiat és a Starbucks mesterséges árat számolt fel a cégcsoporton belüli tranzakciókért, amelyeket normális piaci körülmények között sokkal magasabban kellett volna beárazni. A formailag jogdíjak címén a cégcsoporton belül kifizetett összegek a vállalatcsoport egyik tagjától egy másikhoz (többnyire egy másik tagállamban beejegyzetthez) vitték át a nyereséget, anélkül, hogy azt bármiféle gazdasági érv indokolná.
A tranzakció eredménye, hogy a cég végül alig fizet valamit a nyeresége után.
„A mai döntés világos üzenete, hogy a tagállami adóhatóságok egyetlen vállalatnak sem biztosíthatnak, legyen az nagy és befolyásos, tisztességtelen versenyelőnyt másokkal szemben. A legtöbb cég, de különösen a kis- és közepes méretű vállalatok számára ez egy megnyugtató üzenet” – hangsúlyozta Margrethe Vestager.
Ami a konkrét ügyeket illeti, a Bizottság vizsgálata kimutatta, hogy a Fiat feltételes adómegállapítása 2012-óta 20-30 millió euró közötti összeggel csökkentette jogtalanul a cég adóterheit. Mindez azért, mert a feltételes adómegállapítás a versenyhatóság szerint egy rendkívül bonyolult és mesterséges módszert engedélyezett a Fiat adózandó nyereségének a kiszámítására, amit a gazdasági realitások nem indokolnak (A Fiat Finances and Trade a Fiat-csoporton belül kölcsönöket és kötvényeket biztosít a cégcsoport más tagjai számára).
Ennek az lett a következménye, hogy a Fiat csak az eleve alábecsült nyereségei után adózott. A Bizottság elemzésében arra jutott, hogy a Luxemburgban adózandó profit húszszor nagyobb lett volna, ha a számítások a piaci viszonyokat vették volna figyelembe.
Brüsszel szerint a Starbucks amerikai kávégyártó és kereskedő cég is jogtalan adókedvezményekből részesült. (A Starbucks Manufacturing az anyacég egyetlen kávépörkölő leánya Európában).
A Bizottság vizsgálata kimutatta, hogy a cég a holland hatóságokkal kötött feltételes adómegállapításnak köszönhetően 2008-óta 20-30 millió euróval csökkentette jogtalanul az adóterheit.
A Starbucks Manufacturing először is jelentős összegű jogdíjat fizetett egy másik, Nagy-Britanniában bejegyzett kávépörkölő cégnek a technológiáért. Ez a jogdíj azonban a Bizottság szerint nem tükrözi a piaci értéket, ezért nem indokolható. A csoport más tagjai és a független kávépörkölők ugyanis ugyanabban a helyzetben nem kell, hogy jogdíjat fizessenek a technológiai eljárás használatáért.
Az SM másfelől ugyancsak nagyon nyomott árat fizet a zöldkávé alapanyagáért a svájci központú Starbucks kávékereskedelmi cégnek.
A kétféle tranzakció következtében az SM adóköteles nyeresége jelentős mértékben csökken Hollandiában. A jogdíj a nyereségek jelentős hányadát a csoport Nagy-Britanniában bejegyzett tagjához csopotosítja ét, amely sem a szigetországban, sem pedig Hollandiában nem köteles társasági adót fizetni.
Vestager közölte, hogy a Bizottság más EU-tagállamok feltételes adómegállapítási gyakorlatát is vizsgálja, és konkrét írországi, belgiumi és luxemburgi ügyekben is vizsgálódik. Az Amazont (Luxemburg), vagy az Apple-t (Írország) érintő vizsgálódás ugyanakkor eltérhet a most tárgyalt két ügytől, és a szerdai döntések nem előlegezik meg a majdani határozatokat.
„Több ügy is látókörünkbe kerülhet, ha arra utaló jeleket látunk, hogy az állami támogatási szabályokat megsértik” – közölte a biztos. Vestager ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy önmagában az állami támogatási szabályok betartatásával nem lehet érvényt szerezni Európában a tisztességes adóversenynek. Az adóelkerülés elleni harcot csak a jog eszközével való fellépés és a versenyszabályok érvényesítésének okos ötvözetével lehet megnyerni – mondta.
„Végezetül, meggyőződésem, hogy egy mélyreható változás szükséges a vállalatirányítási filozófiában. Ha még nem a része, a méltányos teherviselésnek szilárdan gyökeret kelle eresztenie a vállalatok társadalmi felelősségének rendszerében” – szögezte le az EU versenypolitikai biztosa.