Hatvan év óta először találkozott Kína és Tajvan vezetője
- A történelmi jelentőségű eseményt szombaton Szingapúrban tartották.
- Hszi Csin-ping: Kína kész sorsközösséget alkotni szomszédaival.
- A tajvani elnök szerint rendszeressé válhatnak a vezetői szintű találkozók Pekinggel.
Hatvan év óta először találkozott Kína és Tajvan vezetője, a történelmi jelentőségű eseményt szombaton Szingapúrban tartották.
Az egyórás megbeszélést követő sajtóértekezleten a pekingi kormányzat Tajvan ügyeivel foglalkozó hivatalának vezetője arról beszélt, hogy a Tajvan függetlenségét szorgalmazó erők jelentik a legnagyobb veszélyt a térség, a Kínát és Tajvant elválasztó szoros békéjére.
Ma Jing-csiu tajvani elnök a találkozón ötpontos javaslatot terjesztett elő a viszony békés fejlesztésére.
Azt mondta: "Együtt kell működnünk a kínai nemzet megfiatalítása és a jövő nemzedékeinek érdekében, közös intézményeket kell létrehozni (a Tajvani-szoros mindkét oldalán), csökkenteni az ellenségeskedés mértékét, fejleszteni a párbeszédet. Támogatni kell egymást és mélyíteni a kölcsönös előnyös stratégiát".
A tajvani elnök szerint rendszeressé válhatnak a vezetői szintű találkozók Pekinggel
A Tajvani-szoros két partja, vagyis a kínai szárazföld és Tajvan vezetői közti rendszeres találkozókhoz vezető első lépésnek szánja Ma Jing-csiu tajvani elnök szombat délutáni szingapúri találkozóját Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
Ma Jing-csiu indulása előtt a repülőtéren arról beszélt, hogy útjával a béke és a jelenlegi status quo megerősítését akarja szolgálni. Hangoztatta, hogy Tajvan is az "egy Kína" elvét vallja, még ha más értelmezésben is, és a status quo jellemzőit az ismert "három nemmel" idézte fel: nem az egyesülésre, nem a függetlenségre és nem az erő alkalmazására.
A két cikluson át tartó elnökségének utolsó hónapjait töltő Ma utalt arra, hogy a szoros két partja közti kapcsolatok az elmúlt 66 évben sosem voltak olyan stabilak, mint most. Úgy fogalmazott: ezért ez megfelelő pillanat arra, hogy a viszonyt tovább erősítsék.
A tajvani ellenzék idegesen és ingerülten reagált a történelmi találkozó bejelentésére, voltak, akik a Peking-barát Kuomintang párt és a kínai kommunisták titkos összeesküvését látták benne, mások "a tajvani demokráciát veszélyeztető" lépésnek tartották.
Tajpejben tüntetők egy csoportja transzparensein Mát árulónak, Hszit pedig diktátornak nevezte, portréik felgyújtását rendőrök igyekeztek megakadályozni. Dühös tiltakozók Tajvan függetlenségét követelve az elmúlt éjszaka be akartak törni a parlament épületébe, de nem jártak sikerrel. Őrizetbe vételekről nem érkeztek jelentések.
Szombaton reggel a tajpeji Szungsan repülőtérnél tüntetők és ellentüntetők "búcsúztatták" a Szingapúrba induló elnököt.
A Hszinhua kínai állami hírügynökség, amely korábban a pozitív várakozást tükröző kommentárokat tett közzé a találkozóval kapcsolatban, szombati jelentésében azt hangsúlyozta, hogy tajvani közvélemény-kutatási eredmények szerint a megkérdezettek túlnyomó többsége, 80-90 százaléka támogatóan viszonyult a szingapúri eseményhez.
Gregory Jing-nien Csang médiakommentátor, publicista az MTI-nek Pekingben elmondta, nem osztja azt a véleményt, hogy a találkozó célja a közelgő Tajvani választások befolyásolása. Sokkal inkább hisz abban, hogy ez Hszi részéről egy gesztus, kiállás Ma és pártja mellett, egyben elismerése az elmúlt nyolc évnek, amelyet az enyhülés és közeledés jellemzett. Ettől függetlenül - tette hozzá - lehet olyan "mellékhatása", amely a választópolgárok véleményét befolyásolja.
A tajvani ellenzék reakciójára utalva megjegyezte, a legnagyobb ellenzéki erő, a függetlenség felé hajló Demokratikus Haladás Pártja (DPP) táborában "frusztráció és félelem" jelei tapasztalhatók. Csang szerint ugyan a DPP támogatottsága jelentős, és a 2016. januári elnökválasztáson jelöltjük, Csaj Ing-ven az esélyes a győzelemre, a körülbelül 20 százaléknyi bizonytalan választópolgár voksai akár döntőek is lehetnek. Hogy rájuk miként hat majd a találkozó, egyelőre nem tudható - állapította meg Csang.
A kommunisták győzelmével 1949-ben véget ért kínai polgárháborút követően a vesztes Kuomintang párti vezetők, a köztársasági kormány Tajvanra menekültek. Azóta a sziget kormányzata gyakorlatilag önálló államként működtetette és működteti Tajvant. Az ENSZ-ben 1971-ig a Kínai Köztársaság, Tajvan képviselte Kínát. Jelenleg kevesebb mint két tucat, többségükben szegény afrikai, csendes-óceáni és közép-amerikai ország ismeri el. A Kínai Népköztársaság mindenkori kormányának, a Kínai Kommunista Pártnak deklarált célja az ország újraegyesítése.