Lukasenko hivatalosan már nem az EU páriája
Hivatalosan is megszabadulhat pária státuszától a gyakran Európa utolsó diktátoraként emlegetett fehérorosz elnök, akivel szemben az EU-külügyminiszterek hétfői ülésükön végleg megszüntethetik a még évekkel ezelőtt elrendelt szankciókat, beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást.
A szankciók végleges feloldása a minszki rezsim 170 további tagját és három állami nagyvállalatot is érint – értesült uniós forrásokból a BruxInfo.
A nyitásként értelmezhető lépéssel diplomaták szerint a politikai foglyok szabadon bocsátását díjazza az Európai Unió, amely határozott támogatást is kíván nyújtani a minszki „galamboknak”, akiknek sikerült elérniük a belarusz elnöknél a kedvező változásokat.
Az EU összesen 29 korlátozó intézkedést készül felülvizsgálni, ami várakozások szerint megnyithatja az utat az érdemi együttműködés és Belarusz keleti partnerségbe való tényleges bekapcsolódása előtt. Az előrelépés azonban, akárcsak a múltban, ezután is feltételekhez, így „a közös értékek” tiszteletben tartásához lesz kötve.
A szankciós rezsim számottevő lazításával ugyanakkor még nem szűnik meg minden korlátozó intézkedés. A fegyverembargó EU-diplomaták szerint minimum 8-12 hónapig továbbra is érvényben marad, akárcsak annak a négy kormányzati tisztviselőnek a büntetése, akiket újságírók eltűnésében játszott szerepük miatt feketelistáztak.
Brüsszeli diplomáciai és sajtókörökben feltűnést keltett, hogy Magyarország előbb a fegyverembargó megszüntetése mellett emelte fel a szavát, majd a többség ellenállásával szembesülve a sportfegyverek tiltás alóli mentesítése mellett érvelt. Úgy tudjuk, hogy Budapest a Fehéroroszországban nemzeti sportnak számító biatlonhoz használt sportfegyverekkel (de nem a vadászfegyverekkel) szeretett volna kivételt tenni.
A keményvonalat vivő britek, svédek, hollandok és néhány más tagállam azonban ezt elutasította, azzal érvelve, hogy így könnyen rést üthetnének az oroszellenes szankciók falán, és a puskák átalakíthatók éles lőfegyverekké.
Nem világos ugyanakkor, hogy konkrét gazdasági érdek vagy más ok húzódhat meg a magyar kezdeményezés mögött.
A magyar kormány végül úgy döntött, hogy nem bontja meg a konszenzust (erre úgy lett volna lehetősége, hogy az úgynevezett „csendeljárás” során a péntek délelőtti határidőig fenntartást jelez). Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy amennyiben az EU-nak nem sikerült volna közös álláspontot kialakítania, február végén valamennyi Belarusszal szemben bevezetett szankció, így a fegyverembargó is automatikusan megszűnt volna.