Március 7. az új határidő a menekültáradat megfékezésére
- Március 7-ét jelölték meg a tagállamok belügyminiszterei csütörtökön a menekültek számának érdemi csökkentésére.
- Ellenkező esetben az állam- és kormányfők még aznap új válságkezelési forgatókönyvről dönthetnek.
- Az idegek pattanásig feszültek – ismerte el a német belügyminiszter, miközben Athén konzultációra hazarendelte a nagykövetét Ausztriából.
Soha nem látott feszült légkörben zajlott csütörtökön a tagállami bel- és igazságügyi miniszterek tanácsülése, amelyen ezúttal is a menekültválság kezelése állt a középpontban. Görögország a nyugat-balkáni menekültútvonal mentén fekvő országok szerdai bécsi különtalálkozója miatt – amire Athén nem kapott meghívást –hazarendelte konzultációra ausztriai nagykövetét. A görög belügyminiszter pedig a tanácsülésre érkezve azt rótta fel az osztrákoknak és másoknak, hogy igazságtalanul bánnak Görögországgal, amikor egyoldalú intézkedéseikkel a menekültek feltorlódásához asszisztálnak görög területen.
„Az idegek pattanásig feszültek” – ismerte el sajtótájékoztatóján Thomas De Maiziere német belügyminiszter. A résztvevők közül ő volt az első, aki a sajtó tudomására hozta, hogy március 7., az EU-török csúcstalálkozó napja fontos vízválasztó lehet a menekültválság kezelésében. Ha ugyanis addig nem sikerül török segítséggel látványos és érdemi változást elérni az EU-ba illegális úton bejutó menedékkérők számának csökkentésében, akkor De Maiziere szerint az állam- és kormányfőknek új, összehangolt lépésekről kell még aznap megállapodniuk.
„Az óra ketyeg, és el kell gondolkodni azon, hogy mit tegyünk, ha a terveink nem működnek” – erősített rá sajtóértekezletén Klaas Dijkhoff, a soros holland EU-elnökséget képviselő menekültügyi miniszter. „Mindössze tíz napunk maradt. Muszáj, hogy elkerüljük a széthúzást. Ez egy töréspróba az egész EU számára” – közölte Dmitrisz Avramopulosz, bel- és menekültügyi biztos.
A német belügyminiszter elmondta, hogy az utóbbi napokban 4 és 10 ezer között mozgott a Törökországból az Égei-tengeren keresztül a görög szigetekre tóduló menekültek száma. De Maiziere és holland kollégája is elismerte, hogy Törökország eddig már számos intézkedést hozott, de ez még nem elegendő, többre van szükség.
A német belügyminiszter ennek ellenére optimistának mondta magét, hogy Ankara tevékeny segítségével a következő napokban sikerül áttörést elérni a menekülthullám megfékezésében. Ebben középtávon komoly segítséget nyújthat Görögországnak az a csütörtöki bejelentése, hogy mostantól biztonságos harmadik országnak ismerik el Törökországot. Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a szíriai menekülteket is beleértve elvileg mindenkit visszaküldhetnek a görög hatóságok török területre, azon az alapon, hogy biztonságos országról lévén szó, ott kellett volna benyújtaniuk menedékjogi kérelmet. Az alku részleteit azonban még tisztázni kell, és egyelőre nem világos, hogy Törökország vissza is fogad majd mindenkit.
Az ülés másik fontos üzenete volt – néhány nap leforgása alatt már sokadszor – a nyugat-balkáni útvonalon fekvő országokhoz idézett figyelmeztetés, hogy tartózkodjanak minden egyoldalú lépéstől, amivel szomszédjaikat nehéz helyzetbe hozhatják. Ezek közé tartozik a menekültek regisztráció és kérelem benyújtás nélküli továbbküldése egy másik tagállamba.
A belügyminiszterek találkozóján nem esett szó a magyar népszavazási kezdeményezésről (erről lásd külön anyagunkat). Dmitrisz Avramopulosz egy erre vonatkozó újságírói kérdésre annyit mondott, hogy a Bizottság előbb tisztázni szeretné, mi van a háttérben, mielőtt visszatérne a témára. Egyúttal arra is emlékeztetett, hogy a menekültek ideiglenes áthelyezéséről tavaly szeptemberben minősített többséggel elfogadott döntés jogilag kötelező érvényű.
A miniszterek holland javaslatra politikai megállapodást értek el arról a bizottsági javaslatról, amelynek értelmében a jövőben az uniós külső határok átlépésekor (praktikusan ki- és belépéskor) minden uniós polgár útlevelét és személyazonosságát szisztematikusan ellenőrizni fogják. Ez az igény a tavaly novemberi franciaországi terrortámadások után került napirendre, és elsősorban a terrorcselekmények megelőzését szolgálja.