A bécsi Balkán-csúcs forgatókönyvét is átírták a migránsok
A BalkanInsight.com hírportál információi szerint a tanácskozáson résztvevő összes politikai vezető, élükön a német kancellárral, Angela Merkellel mélységes megrendültségének adott hangot a történtek kapcsán. A humanitárius krízissel fenyegető válság mihamarabbi és minél hatékonyabb kezelése érdekében az Európai Bizottság további 1,5 millió eurót biztosít Szerbia és Macedónia számára az alapvető infrastruktúra további fejlesztéséhez, valamint az alapvető létfeltételek megteremtéséhez (ivóvíz, higiénia, egészségügyi ellátás, szállás, védelem, befogadó-állomások fejlesztése), kiegészítve ezzel a Szkopjénak és Belgrádnak már a nyár folyamán folyósított 90 000, illetve 150 000 eurót.
Hrisztosz Sztilianidesz, a biztosi kollégium humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős ciprusi tagjának meglátása szerint a Nyugat-Balkánnak nyújtandó mostani és jövőbeli segítség az európai szolidaritás alapkövét képezi, amelyhez a német kormány sem tétlenkedett sokáig hozzájárulni, mivel macedóniai diplomáciai képviseletük bejelentése alapján további 1 millió eurót különítettek el a menekülthullám térségbeli következményeinek csillapítására. A FRONTEX, az EU külső határainak védelméért 2005 óta felelős ügynökség adatai szerint az idei év első felében mintegy 102 000 ember lépett be a schengeni övezet területére a balkáni útvonal felől, összehasonlítva ez a szám a 2014-es esztendő hasonló időszakával mindössze 8 000 fő volt.
A Bécsben tető alá hozott csúcsértekezlet az eredetileg tavaly augusztusban öt évre (2014-2019) tervezett úgynevezett „berlini folyamat” kezdő akkordjaként került volna lebonyolításra, amelyen az elképzelések szerint évente áttekintésre kerülnének hat nyugat-balkáni állam (Albánia; Bosznia-Hercegovina; Koszovó; Montenegró; Macedónia; Szerbia) az európai integráció érdekében eddig megtett erőfeszítései, továbbá gazdasági és csatlakozási kilátásai, bizonyítva ezzel Brüsszel elkötelezettségét is a további bővítést illetően. Az együttműködés további elmélyítését a Bizottság részéről elsősorban az infrastruktúra, a regionális együttműködés, az ifjúságpolitika, illetve a migráció kérdésében várják az érintett felektől.
A házigazda osztrák és a német diplomácia első emberei, Sebastian Kurz és Frank-Walter Steinmeier által az eseményre kiadott politikai nyilatkozat szintén ékes bizonyítékául szolgálhat a Balkán felé irányuló jóindulatnak, a két politikus ugyanis elismerően szólt a véres délszláv háború 1995-ös lezárása óta eltelt 20 békés évről, valamint a már említett hat állam kormányainak Európa-párti irányvonaláról. Siettek ugyanakkor azt is leszögezni, hogy a szállítási útvonalak összekapcsolása és az oktatás területén még ugyancsak van hová fejlődni, csakúgy, mint az utóbbi időben kissé megrekedni látszó szerb-koszovói párbeszéd ügyében is.
A bécsi történések menetrendjében már a tegnapi napon sor került egy bosnyák-montenegrói határegyezmény aláírására, amely remélhetőleg egy, az idei év kezdete óta elmérgesedni látszó vita végére tesz majd pontot, mielőbbi ratifikációját pedig Heinz Fischer osztrák államelnök is sürgősen kívánatosnak nevezte. Az elkövetkezendő napokban várhatóan ugyanilyen államközi szerződés születik majd Koszovó és Montenegró között is.