Pénzzel is meg lehetne váltani a szolidaritást
Miként az már napokkal ezelőtt kiszivárgott, az Európai Bizottság az eddigi 40 ezres létszámon felül további 120 ezer menekült Olaszországból, Görögországból és Magyarországról más uniós tagállamokba való kötelező áthelyezését javasolta a következő két évben, az ezekben az országokban kialakult menekültügyi válsághelyzettel indokolva a lépést.
A javaslat értelmében Magyarországról kellene átvenniük az EU tagállamainak (az érintett három tagállam, továbbá a kimaradási lehetőséggel bíró Nagy-Britannia, Írország és Dánia kivételével) a legtöbb menekültet, szám szerint 54 ezret. Görögországból az eddigi 16 ezren túl további 50 400 védelemre rászoruló személyt, Olaszországból pedig az első körben javasolt 24 ezer után további 15 600 menekültet helyeznének át a már korábban is alkalmazott elosztási kulcs alapján a tagállamok között.
„Nem hagyhatjuk magára Magyarországot, Olaszországot és Görögországot, hogy egyedül birkózzanak meg ezzel a rendkívüli kihívással” – jelentette ki az EP előtt az EU helyzetéről mondott értékelő beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.
Néhány hónapon belül ez már a második alkalom, hogy a Bizottság a menekültügyi vészhelyzetre hivatkozva a menekültek – jelen esetben szírek, irakiak és eritreaiak – tagállamok közötti áthelyezését javasolja. Azért e három nemzet állampolgárairól van szó jelenleg, mert az ő esetükben 75 százalék a jóváhagyott menedékjogi kérelmek aránya az EU-ban.
A szükséghelyzeti áthelyezési mechanizmusról az Európai Parlamenttel folytatandó konzultációt követően minősített többségi szavazással dönt majd a tanács (a javaslat elutasításához tehát blokkoló kisebbség szükséges).
A Bizottság adatai szerint Magyarországon 2015-ben eddig több mint 98 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be, ami 1290 százalékos növekedést mutat az előző év hasonló időszakához képest. Az illegális határátlépések száma pedig az utolsó két hónapban megközelítette a 78 és fél ezret, ami 150 százalékkal több, mint az előző két hónapban. Ez alapján Brüsszel indokoltnak látta, hogy hazánk esetében is élesítse a menekültügyi szükséghelyzet kezelésére vonatkozó szolidaritási mechanizmust.
Az EU minden egyes áthelyezett menekültért 6 ezer euró költségtérítést fizet a befogadó tagállamoknak. Olaszország, Görögország és Magyarország pedig minden egyes áthelyezett menekült után 500-500 eurót kap az EU-büdzséből a szállítási költségek fedezésére.
A három tagállamnak összekötő tiszteket kell kineveznie, akik az európai menekülttámogató hivatallal (EASO) együttműködve jelzi az áthelyezési igényeket. A három országnak kötelező lesz ujjlenyomatot vennie a menekültekről, és ők hozzák majd meg a hivatalos döntést eseti alapon az áthelyezésről. Az áthelyezésnek a befogadó ország visszajelzését követő két hónapon belül meg kell történnie.
Az áthelyezés a jogszabály (tanácsi határozat) hatályba lépése után magyar, olasz vagy görög területre lépő menekültekre vonatkozik csak.
A javaslat végrehajtása 780 millió euróba kerül az uniós költségvetésnek.
A Bizottság ezzel párhuzamosan egy (kötelező) állandó áthelyezési mechanizmus létrehozását is kezdeményezte, amit a testület bármikor aktiválhatna, ha egy országban menekültügyi vészhelyzet alakul ki harmadik ország állampolgárainak tömeges és aránytalanul nagy beáramlása következtében. Juncker beszédében nem rejtette véka alá, hogy ilyen helyzet állhat elő például egy ukrajnai menekültválság miatt.
Az ilyen vészhelyzetek meglétét az Európai Bizottság három szempont figyelembe vételével állapítaná meg: az utolsó hat hónapban benyújtott menedékjogi kérelmek számának, az illegális határátlépések utolsó hat hónapban bekövetkezett növekedésének esetén, illetve akkor, ha az egy főre jutó menedékjogi kérelmek száma jelentősen meghaladja az uniós átlagot.
Az egy adott országból a hat hónapos intervallumban menedékjogi kérelmet benyújtott személyek maximum 40 százalékát helyeznék át más országokba.
Az állandó áthelyezési mechanizmusról a rendes együttdöntési eljárás keretében az Európai Parlamenttel együtt és minősített többségi szavazással dönt majd a Tanács.
A javaslat része egy ideiglenes szolidaritási záradék is, amelynek értelmében természeti katasztrófák és hasonló indokolt esetekben a menekültek elosztásában egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan résztvenni képe tagállamok GDP-jük 0,002 százalékát fizetnék be pénzügyi hozzájárulásként az uniós büdzsébe. A felmentésre legfeljebb 12 hónapig lenne lehetőség.
A javaslatcsomag része a biztonságos származási országoktól készült közös európai lista (15 uniós tagállamnak már van ilyen különbejáratú listája) összeállítására vonatkozó rendelet tervezete. A Bizottság Albánia, Bosznia-Hercegovina, Volt Jugoszláv Köztársaság Macedónia, Koszovó, Montenegró, Szerbia és Törökország felvételét javasolja erre a listára. Ez konkrétan azt jelenti, hogy ezeknek az országoknak az állampolgárai által benyújtott menedékjogi kérelmet gyorsított eljárásban el lehetne bírálni és alapesetben visszaküldeni őket (továbbra is érvényes, hogy minden egyes esetet külön kell elbírálni). Az EU úgy véli, hogy mivel az említett országok teljesítik a bővítés koppenhágai politikai kritériumait és egyébként is zömében tagjelöltek, ezért az égvilágon semmi sem indokolja, hogy állampolgáraik alapesetben menekültstátuszért folyamodjanak az EU tagállamaiban.
Juncker bizottsági elnök ugyanakkor sokatmondóan világossá tette, hogy a biztonságos származási ország státusza nem lehet ürügy az ezekből az országokból tranzitúton érkező szír, iraki és egyéb menekültek távoltartására. „Ez a közös lista nem semlegesíti a genfi konvenciót” – szögezte le Jean-Claude Juncker.
A szerdán közzétett csomag része továbbá:
- egy, az elutasított menedékjogi kérelmet benyújtó migránsok visszaküldésének módjáról szóló közös kézikönyv és egy visszaküldési EU cselekvési terv;
- egy közlemény a menekültválság külső dimenziójának a kezelésére;
- egy 1,8 milliárd eurós pénzügyi alap létrehozása (az uniós költségvetésből) az észak-afrikai országok és a Száhel-övezet stabilizálásának előmozdítására és az illegális migrációs hullámok mögöttes okainak a kezelésére;
- valamint a menekültek támogatását célzó intézkedésekre vonatkozó közbeszerzési szabályokról szóló közlemény.
Jean-Claude Juncker parlamenti beszédében azt is kihangsúlyozta, hogy a jelenlegi Európai Bizottság mandátuma alatt szó sem lehet a schengeni rendszer eltörléséről.