Egy két lábon járó Fox News lehet az USA elnöke
- Amerika messze nem olyan lelkes, mint néhány éve volt.
- A rátermettség helyett a szimpátia már fontosabb; minél nagyobbat mond valaki, annál népszerűbb.
- Hamarosan fájdalmas kompromisszumokat kell azonban kötni.
Kevesebb mint egy év van hátra az amerikai elnökválasztásig. Az előválasztási kampány már javában zajlik, az eddigi események alapján kijelenthető: a demokrata oldalon szinte már most győztest lehetne hirdetni, a republikánusoknál azonban teljesen megjósolhatatlan, ki küzdhet meg végül az elnöki székért. Meglepetés-esélyesekből nincs hiány.
Míg 200 évvel ezelőtt Thomas Jefferson, John Adams vagy George Washington voltak az elnökök, addig mára a forma a tartalom elé került. Egyes jelöltekkel szemben még erkölcsi aggályok is felmerülhetnek, de az embereket ez nem érdekli, szimpátiára és benyomásokra hagyatkoznak a voksolásnál, nem pedig a rátermettség alapján döntenek – állapította meg Dr. Magyarics Tamás, a Külgazdasági- és Külügyminisztérium Észak-Amerikai Főosztályának vezetője az Antall József Tudásközpont amerikai választásokról szóló beszélgetésén.
Ha nem így tennének, vélhetően nem Donald Trump ingatlan- és médiamogul lenne a legnépszerűbb republikánus aspiráns. Magyarics szerint annak, amit az üzletember mond, 40 százaléka nem igaz, sokszor pedig mondatai a vicc kategóriába sorolhatók. Ennek ellenére vezet, a legfrissebb mérések szerint 10 százalékponttal áll Ben Carson korábbi idegsebész előtt. Csak a két outsider mögött található a három valódi politikus, Marco Rubio floridai és Ted Cruz texasi szenátor, illetve Jeb Bush volt floridai kormányzó, a Bush-dinasztia újabb jelöltje.
A két lábon járó Fox News
Trump első helye komoly kritika a GOP-nek, hisz egy személyben testesíti meg a republikánus párt legrosszabb vonásait, „egy két lábon járó Fox News” – mutatott rá Baranyi Tamás Péter történész, az Antall József Tudásközpont kutatási vezetője. Ráadásul többször deklarálta már, hogy ha nem jobboldali színekben, akkor függetlenként is elindul a választásokon, amivel értékes szavazatokat szívna el a republikánus oldaltól, akár elnöki székbe segítve ezzel a majdani demokrata jelöltet. Ez nem lenne példa nélküli, 1992-ben a Ross Perot-ra leadott majdnem 20 millió szavazat nélkül idősebb George Bush sem tudta legyőzni a demokrata Bill Clintont, így ki kellett költöznie az Ovális Irodából.
Trump természetesen nem véletlenül üzent többször is. Eddigi kampánya miatt ugyanis egyre több GOP-prominens szemét szúrja, és felvetődött már annak lehetősége is, hogy valahogyan eltávolítják a republikánus jelöltek közül. Nagy a dilemma azonban, mert ha kiszabadul a szellem a palackból, már nehéz lesz megállítani – mondta Dr. Magyarics Tamás.
Mrs. Washington
Ami az ellenoldalt illeti. Hillary Clinton volt first lady és külügyminiszter toronymagasan vezet, mögötte a szocialista vermonti szenátor, Bernie Sanders áll, majd Martin O'Malley, Maryland volt kormányzója. Eddig a Clinton-stáb a legprofibb, a financiális háttér is adott, azzal pedig, hogy Joe Biden alelnök végül nem indult el, úgy tűnik, az utolsó nagy akadály is elhárult Clinton jelöltsége elől, később viszont komoly akadályokkal kell szembenéznie.
Bár Hollywood 90 százaléka demokrata, ahogy a sajtó nagy része is, de a republikánus gépezet nem felejti majd el megemlíteni a kampányban külügyminiszteri tevékenységét, az e-mail ügyét vagy a Clinton Alapítvány homályos forrásait. A volt first lady neve ráadásul egybeforrt Washingtonnal, a Clinton-család rendkívül megosztó, támogatói között ott van a Wall Street, amivel egy jelentős réteget biztosan nem tud majd megszólítani. Egyébként is meglehetősen robotikus, megy a közvélemény-kutatások után, nem egy olyan jelölt, akivel le lehet ülni sörözni, pedig ez az amerikaiaknak fontos. A fiatalokat sem tudja úgy megmozgatni, mint ahogyan tette azt Barack Obama – mutatott rá Baranyi Tamás Péter.
Értékek és érdekek halmaza
Nem csupán ebben van azonban különbség. Most messze nincs akkora lelkesedés, mint volt 2008-ban. Ebben az is közrejátszik, hogy a jelenlegi elnöktől nagyon sokat vártak, amiből végül kevés valósult meg – hangsúlyozta Király András, a 444.hu újságírója. A kampányban most is a gazdasági és a szociális témák a legfontosabbak, a külpolitika a párizsi merényletek óta erősödött, de inkább a republikánus oldal tematizálna vele.
Az előválasztások fő kérdése – a két győztes személyén kívül – az is, ki mennyi kompromisszummal kerül ki a küzdelemből. A demokraták ebből a szempontból jobban állnak, a republikánusoknál ugyanis nincs olyan aspiráns, aki valamennyi konzervatív eszmét lefedné, így jóval több paktumot kell majd megkötni azon az oldalon. Ez viszont később, az elnökválasztási szakaszban még sokba kerülhet.