A magyar közeledés iráni szemmel
- A héten egy tekintélyes méretű és mandátumú magyar delegáció járt Iránban, ahol többek között nyolc együttműködési és egyetértési megállapodást írtak alá.
- Az iráni vezetők közül Khamenei ajatollah és Roháni elnök is kiemelte a Magyarországgal való együttműködés lehetőségét és fontosságát.
- A találkozókon a gazdasági kapcsolatok szorosabbá tétele kapcsán az is felmerült, hogy több mint egy évtized után újból gazdasági vegyes bizottság ülésezzen a két ország résztvevőivel.
- Orbán Viktor mostani látogatása előtt utoljára huszonhét éve járt magyar miniszterelnök Teheránban.
Bár szinte egyértelmű, hogy a szankciók végleges feloldása után sem Magyarországnak lesznek a legnagyobb lehetőségei Iránban, de a magyar delegációt fogadó iráni vezetők névsorának áttekintése után ahhoz kétség sem férhet, hogy Irán nagyon is komolyan vette a találkozót.
„A magyar kormány Ázsia felé forduló politikája helyes és előre jelezheti az együttműködésünk megerősödését”, idézte Khamenei ajatollahot, Irán Legfőbb Vezetőjét, a Fars hírügynökség az Orbán Viktorral való találkozója után. A magyar miniszterelnök és az iráni vezető még kedden találkoztak a magyar delegáció iráni látogatásának keretében.
Khamenei egyetértését fejezte ki Orbánnal az országok közötti együttműködést alátámasztó közös egyetértés fontosságáról és kiemelte, hogy „gazdasági, tudományos, kulturális és képzési együttműködések segítésére egy elvalapú rendszert kell felállítani”.
A Legfőbb Vezető szerint Irán logikája más országokkal és népekkel való kooperáción alapszik. Khamenei ugyanakkor megállapította azt is, hogy van néhány olyan terület, ahol Irán nem tud együtt dolgozni más országokkal. „Ezen területek kivételével viszont minden becsületes politikai irányvonalra őszinte érzelmekkel válaszolunk”, írta a PressTV.
A két ország együttműködésének megerősítéseként sor került nyolc együttműködési és egyetértési megállapodás aláírására is. Ezek javarészt gazdasági, ipari, kulturális és tudományos együttműködésekről szólnak, de a magyar kormány megkötött egy külpolitikai kooperációról szóló egyezséget, illetve egy, a kettős adóztatás elkerülését szolgáló megállapodást is.
A gyakorlatban ez az együttműködés leghamarabb egy gazdasági vegyes bizottság formájában valósulhat meg, amelyre több mint egy évtizede nem volt példa. Mohammad-Reza Nemtzadeh ipari, bányászati és kereskedelmi miniszter szerint a két ország közötti kereskedelmet mostani alacsony mértéke miatt érdemes az alapjaitól újjáépíteni, jelentette az IRNA hírügynökség. Nematzadeh ugyanakkor azt is kiemelte, hogy Magyarország a szankciók ideje alatta is fenntartotta kapcsolatait Teheránnal.
Az ipari miniszter szerint Magyarország kifejezetten erős ipari szakértelemmel rendelkezik. Nemtzadeh az országok közötti oktatási együttműködés folytatását is bejelentette. Az IRNA jelentése szerint Magyarország körülbelül száz újabb ösztöndíjat biztosít majd iráni diákoknak. Eddig közel négyezer iráni diák végzett a magyar felsőoktatásban és több mint ezeregyszázan végzik éppen a képzéseiket.
Terror a kapcsolataink margóján
A kétoldalú tárgyalások során természetesen a terrorizmus által jelentett veszély is felmerült és Roháni elnök nemzetközi összefogásra szólított fel a szélsőségesek ellen. „A terrorizmus a legnyilvánvalóbb szimbóluma az extrémizmusnak és az erőszaknak. Szerintünk ez egy nemzetközi kihívás mindannyiunknak”.
Irán elnöke Magyarországra is számítana ebben a folyamatban. „Ki kellene merítenünk a lehetőségeinket a terrorizmus megállítása érdekében. Irán és Magyarország jó kapcsolatokat ápolhat egymással ezeknek a céloknak a keretében”.
Irán első alelnöke, Eshaq Jahangiri is kiemelten kezelte a témát a magyar miniszterelnökkel való megbeszélésén. Véleménye szerint Irán már az Iszlám Állam megalakulásakor jelezte, hogy azok a regionális államok, amelyek pénzügyileg vagy szervezetileg segítik a terroristákat, veszélybe fogják sodorni a regionális és nemzetközi biztonságot. „Mi komolyan harcolunk a szélsőségesek ellen, hogy megvédjük az országunkat, hogy segítsünk az érintett népeknek és hiszünk abban, hogy a régiónak szüksége van az Iráni Iszlám Köztársaság segítségére a terroristák ellen”.
Jahangiri véleményét osztja egyébként Orbán Viktor is. A magyar miniszterelnököt idézve a PressTV kiemelte, hogy Orbán szerint az EU néhány Közel-Kelettel kapcsolatos politikája hibás és Irán erős és vezető szerepének figyelembe vétele elengedhetetlen a regionális krízisek megoldásában.