A Budapest-Belgrád vasútvonalnak óriási gazdasági jelentősége van
A tárcavezető az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Miniszteri Tanácsának konferenciáján vett részt Belgrádban csütörtökön. Akkor adott interjút, amelyben a nemzetközi migránsválságról, a Pekinggel és Moszkvával fenntartott jó kapcsolatról, a magyar-szerb viszonyról és a vasútvonalról is beszélt.
Szijjártó Péter közlése szerint a vasútvonal 2018 végére készül el, és jelentősége egyrészt abban rejlik, hogy még gyorsabb és közvetlenebb lesz az összeköttetés Szerbiával, másrészt pedig ez lesz a kínai áruk fő útvonala a pireuszi kikötőből Nyugat-Európa felé. A projekt kínai hitelből valósul meg, és egyediségét egyebek mellett az adja, hogy Kína, valamint egy uniós és egy nem uniós ország vesz benne részt. A vasútvonalon óránként 160 kilométeres sebességgel tudnak közlekedni majd a vonatok - részletezte.
Szijjártó Péter ugyanakkor képmutatónak nevezte azokat az uniós bírálatokat, amelyek Magyarország és Kína gazdasági együttműködésére vonatkoznak. Kínának és a 16 közép- és kelet-európai partnerének összesen nincs akkora áruforgalma, mint például Rómának és Pekingnek, Németországról vagy Franciaországról nem is beszélve - fogalmazott.
"Ha pedig figyelembe vesszük az Egyesült Államok és Kína szoros gazdasági kapcsolatait, akkor nevetségesnek tűnik, hogy azért bírálnak minket, mert mi is kereskedünk Pekinggel" - szögezte le. Oroszország pedig azért fontos - folytatta -, mert Magyarország gázellátása Moszkvától függ.
A miniszter kiemelte, hogy Budapest tartja magát a szankciókról szóló uniós döntéshez, de ez óriási károkat okozott az országnak. "Szerintem az EU érdeke is az, hogy a gyakorlatra alapozva együttműködjön Oroszországgal, párbeszédet tartson fenn, és tisztában kell lenni azzal is, hogy Oroszország fontos nemzetközi tényezőnek számít" - mondta.
A nemzetközi migránsválságról szólva Szijjártó Péter kifejtette, hogy Magyarország elutasítja a kvótákat, mert értelmetlennek tartja azokat. Példaként említette, hogy amikor Brüsszelben 120 ezer migráns elhelyezéséről szólt a vita, akkor már jóval többen léptek be az unió területére, és senki nem tudta megindokolni, miért pont 120 ezerről folyik a vita. Azt sem tudja senki - folytatta -, hogy hogyan lehetne országon belül tartani azokat, akiket Bulgáriában, Magyarországon vagy Csehországban helyeznének el, hiszen ők kijelentették, hogy Németországban akarnak élni, és el is utaznának oda. A kvótarendszer irracionális - szögezte le a politikus.
Az lenne az észszerű, ha a határok védelméről tudnának megegyezni az országok - fűzte hozzá, hiszen Európa nem tud több százezer gazdasági bevándorlót befogadni, a legtöbb Európába érkező migráns pedig gazdasági bevándorló, hiszen biztonságos országokon keresztül érkezik Nyugat-Európába.
A magyar-szerb határon emelt kerítéssel kapcsolatban Szijjártó Péter kiemelte, hogy akik azt bírálják, azok kettős mércét alkalmaznak, mert "egyrészt azt kérik, hogy tartsuk tiszteletben a közösen hozott szabályozást, másrészt pedig azért bírálnak minket, mert a megbeszélt kötelezettségvállalásokkal összhangban cselekedtünk" - utalt a schengeni határok védelméről szóló megállapodásra a külügyminiszter.
Szijjártó Péter elismerte, hogy Magyarország déli határának a védelme nem a legjobb megoldás, mert a legjobb az lenne, ha Görögország déli határát tudnák megvédeni, ugyanis az az Európai Unió és a schengeni övezet külső határa. "Nem örültünk annak, hogy kerítést építettünk a Szerbiával, valamint Horvátországgal közös határon. Senki nem szeret falakat építeni két ország közé, főleg nem baráti országok közé" - jelentette ki.