Neonáci verőlegényekkel rontott a görög EP-képviselő Sógor Csabáékra
Az RMDSZ-es politikus a görögországi török kisebbség helyzetéről szervezett meghallgatást az Európai Parlament egyik kisebb tárgyalótermében, amikor a neonáci elveket valló Arany Hajnal két EP-képviselője, azok asszisztensei és két kigyúrt, leborotvált fejű fiatalember „rájuk törte az ajtót”. Fontulisz magából kikelve ordítozott, hogy Görögországban nem létezik török kisebbség, ott csak muzulmán vallási kisebbség él.
„Vártunk egy darabig csendben, hogy hátha távoznak, de aztán rájuk ripakodtam, hogy tűnjenek el. Az Arany Hajnal hallani sem akar arról, hogy Görögországban török kisebbség létezik” – mondta el a Maszolnak Sógor Csaba. Elmondta, pattanásig feszült a helyzet, az egyik görög asszisztens és az egyik meghívott is csúnyán összeszólalkozott, egy adott pillanatban már azt figyelte, hogy ki fog hamarabb ütni.
A képviselő arról is beszámolt a Maszolnak, hogy az Arany Hajnal írásban tiltakozott az Európai Parlament vezetőségénél a meghallgatás miatt. Mint mondta, ugyanezt megtette a szocialista frakció és a szélsőbalos GUE/NGL frakció is.
Sógor Csabától azt is megtudtuk, hogy a trákiai török kisebbséggel az Európai Nemzetiségek Föderatív Unióján (FUEN) keresztül került kapcsolatba, az ott élő emberek ugyanolyan békés, politikai módszerekkel próbálnak harcolni az 50-100 ezer fősre becsült kisebbség jogaiért, mint teszi ezt az erdélyi magyarság.
Az Arany Hajnal képviselőjének és munkatársainak távozása után megtartották a meghallgatást.
Sógor: Minden európai polgárért felelősek vagyunk
„Azért vagyunk ma itt, mert minden európai állampolgárért felelősek vagyunk. Ha békét szeretnénk, az unión kívüli kisebbségekre is figyelnünk kell, de ehhez az unión belüli kisebbségvédelem területén is példát kell mutatnia Európának" – magyarázta Sógor Csaba, hozzátéve, hogy bár a törvények országonként különböznek, az általános problémák azonosak: nyelvi diszkrimináció, tulajdonhoz való jog sérelme, kisebbségellenes intézkedések. Szerinte leginkább a történelmi félelmek közösek, ezeket pedig ahelyett, hogy „magunk mögött hagynánk, továbbörökítjük a fiatal generációknak”.
„Nincs más lehetőségünk, mint állandóan rámutatni a visszásságokra, és abban bízni, hogy a többségi nemzethez tartozók is rájönnek: a válság és a feszültség csökken, ha rendezik a kisebbségek helyzetét - fogalmazott. Sógor Csaba elmondta: bátorítanunk kell az országokat, hogy a meglévő európa tanácsi ajánlásokat és a csatlakozáskor tett ígéreteket betartsák, ugyanakkor sürgetni kell egy európai kisebbségvédelmi kerettörvény megalkotását is. Az RMDSZ-es képviselő a civil társadalom felelősségét is hangsúlyozta, amely elősegítheti akár a történelmi félelmek eloszlatását, akár a törvények gyakorlati alkalmazását.
A finnországi svédek a pozitív példa
A meghívott előadók sorát Nils Torvalds, a finnországi svéd kisebbséghez tartozó EP-képviselő nyitotta, aki arról beszélt, hogy a jelenben elkövetett hibákat a jövő generáció fogja megfizetni. A kisebbségek helyzete kapcsán rámutatott, habár a finnek sem tökéletesek, kétségtelenül jobban kezelték az ott élő svédeket, mint sok másik ország a saját kisebbségeit. Azzal is egyetértett, hogy egységes európai megoldásra van szükség a kisebbségek helyzetének rendezése érdekében.
Törökök, macedónok „nem léteznek” Görögországban
Melek Kirmaci Arik a Nyugat-Trákiai Törökök Európai Föderációja képviseletében ismertette a görögországi törökök életét ma is befolyásoló múltbéli intézkedéseket, kiemelve, hogy Görögországban az etnikai kisebbségeket egyik alapvető emberi joguktól fosztják meg: identitásuk nem lehet más, csak görög, és megfosztják őket egyesülési szabadságuktól is. Bizonyítékként néhány, nevében török szervezetet említett, amelyeket az utóbbi időben betiltott Görögország.
Hasonló helyzetről számolt be Eugenia Natsoulidou a Macedón Oktatási és Kulturális Mozgalom alapítója: a görög kormány perspektívája szerint a görögországi macedónok – a törökökhöz hasonlóan – egyszerűen "nem léteznek". Panayote Dimitras a Görög Helsinki Bizottság szóvivője sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egy-egy európai ajánlás kapcsán, amelyet a Bizottság vagy az Európai Bíróság megfogalmaz a tagállamok számára, nincs nyomonkövetés, így lehetnek tagországok, ahol ezeket nem tartják tiszteletben. Hozzátette: az is gondot okoz, hogy ezekről az ajánlásokról semmit nem tud a közvélemény, hiszen a görög sajtó nem számol be róluk.
Vincze: Állami elismerés nélkül esélyük sincs
Vincze Loránt, a FUEN alelnöke, az RMDSZ külügyi titkára felszólalásában elmondta: míg az elismert kisebbségek esetében tiszteletben tartják az etnikai identitást, ez hiányzik a görögországi törökök és macedónok, vagy a franciaországi bretonok esetében. "Az állam úgy tesz, mintha megtagadhatná ezen emberek, közösségek létezéshez való jogát. Állami elismerés nélkül nincs esélyük a szabad társulásra és nincs joguk képviselethez sem, márpedig ezek nélkülözhetetlenek a nyelvi jogok kivívásához, a kulturális hagyaték megőrzéséhez és az anyanyelvű oktatáshoz" - szögezte le.