Ez a menekültterv kerül a vezetők elé a brüsszeli csúcson
- Minden új, a görög szigetekre illegális úton érkező migránst vissza fognak küldeni Törökországba, akiknek a menedékjogi kérelmét a görög hatóságok az uniós szabályokkal összhangban elutasították.
- Ez áll az EU-török megállapodás BruxInfo birtokába került tervezetében, ami az áttelepítéssel, a török vízumliberalizáció és a csatlakozási tárgyalások felgyorsításával, és az új pénzügyi támogatással összefüggő rendelkezéseket is tartalmaz.
Szerda délután osztották ki az EU-tagállamok állandó brüsszeli képviselőinek azt a három oldalas dokumentumot, ami a megerősített EU-török cselekvési terv pontjait tartalmazza. A BruxInfo birtokába került tervezet – amit előbb még a nagykövetek vitattak meg, mielőtt csütörtökön az állam- és kormányfők elé kerülne – az embercsempészet üzleti modelljének szétzúzását és a Törökországon át Európába tartó illegális migráció felszámolását jelöli meg közös célként.
A közös közlemény Donald Tusk, európai tanácsi elnök által kidolgozott szövegtervezete valamennyi kérdésre kiterjed, amit az EU-nak tett ajánlatában március 7-én a török miniszterelnök vetett fel: a szír menekültek visszafogadásáért cserébe ugyanakkora számú szír menekült EU-ba történő áttelepítését; újabb illegális migrációs útvonalak kialakulásának megelőzését; a vízumliberalizáció és a csatlakozási tárgyalások felgyorsítását, és egy újabb 3 milliárd eurós pénzügyi támogatást a törökországi menekülttáborok lakóinak.
Az alku EU számára legfontosabb eleme annak kilátásba helyezése, hogy minden újonnan a görög szigetekre illegálisan (a tengeren keresztül) érkező migránst vissza fognak küldeni Törökországba. Még ezt megelőzően azonban az érkező személyeket helyben regisztrálni fogják és az EU menekültügyi eljárásról szóló irányelvével összhangban fogják az általuk benyújtott menedékjogi kérelmet elbírálni a görög hatóságok. Végső soron azokat fogják az uniós szabályokkal összhangban visszaküldeni Törökországba, akik vagy nem kértek menedékjogot Görögországban, vagy akiknek a menedékjogi kérelmét elutasították. A jogi természetű aggodalmaknak elébe menve az Európai Tanács tagjai „üdvözlik Törökország kötelezettségvállalását arra, hogy a hozzá visszafordított migránsoknak a menekültekkel való bánásmódra vonatkozó nemzetközi normákkal összhangban védelmet nyújt majd és tiszteletben fogja tartani azt az elvet, ami megtiltja a menekültek minden további nélküli visszaküldését.
A tervezet második pontja leszögezi, hogy minden egyes Törökországba visszaküldendő szíriaiért cserébe egy másik szíriait fognak áttelepíteni Törökországból az EU-ba. Azok a migránsok élveznek majd elsőbbséget, akik korábban nem próbáltak meg illegálisan bejutni az EU-ba. Az EU részéről az első időben a 2015 júliusában elfogadott 22 és fél ezres önkéntes áttelepítési kvótából még nem felhasznált 18 ezres keretet töltenék ki, majd ezt követően a 160 ezres áthelyezési mechanizmusból egyelőre talonba tett 54 ezer személyre vonatkozó kvóta terhére lehetne folytatni az áttelepítést. Az utóbbi szükségessé teszi az ideiglenes áthelyezési mechanizmusról tavaly szeptemberben elfogadott tanácsi döntés módosítását. Amennyiben a Törökország által visszafogadandók száma meghaladná az áttelepítési keretet, akkor utóbbit revíziónak vetnék alá.
A harmadik pontban Ankara ígéretet tenne arra, hogy minden szükséges intézkedést meg fog hozni az új migrációs útvonalak megnyílásának megakadályozására és ennek érdekében szorosan együttműködik majd a szomszédos országokkal, valamint az EU-val (ez elsősorban Bulgáriára vonatkozik).
A negyedik bekezdés leszögezi, hogy ha egyszer véget érnek, vagy legalább számottevő mértékben csökkennek az illegális határátlépések Törökország és az EU között, az ideiglenes és rendkívüli áttelepítési program átalakul egy önkéntes humanitárius befogadási programmá, amire tavaly decemberben terjesztett elő javaslatot a Bizottság. Ehhez a tagállamok önkéntes alapon járulhatnak hozzá.
Az ötödik pont szól a vízumliberalizáció felgyorsításáról, előirányozva a vízumkényszer legkésőbb 2016 június végéig történő megszüntetését a török állampolgárokkal szemben. Törökországnak ennek érdekében maradéktalanul teljesítenie kell a vízumliberalizációs útitervben szereplő valamennyi feltételt, amelyet követően a Bizottság április végi javaslata alapján az Európai Parlament és a Tanács hozná meg a végső döntést.
A hatodik bekezdés foglalkozik a Törökország által kért plusz 3 milliárd euró kérdésével. A felek mindenekelőtt a már jóváhagyott első 3 milliárd eurós támogatás folyósításának meggyorsításáért szállnak síkra. A szöveg szerint, mihelyt a forrásokat teljesen felhasználták, és azokkal sikerült elérni a kívánt eredményeket, „az EU készen áll döntést hozni egy pótlólagos pénzügyi támogatásról, 3 milliárd euró összeghatárig, 2018 végéig”.
A hetedik pont szűkszavúan említést tesz arról, hogy az EU Törökországgal együtt az első lehetséges alkalommal elő fogja készíteni a csatlakozási tárgyalásokon új fejezetek megnyitásához szükséges intézkedéseket, a 2015 októberi Európai Tanács következtetéseire alapozva.
Végül az utolsó (nyolcadik) bekezdés leszögezi, hogy az EU és tagállamai Törökországgal együttműködve fognak dolgozni a humanitárius körülmények Szírián belüli javítása érdekében, ami lehetővé fogja tenni a helyi lakosság és a menekültek számára azt, hogy biztonságosabb helyeken tartózkodjanak.
A felek a tervben vázolt intézkedések megvalósulását havonta fogják áttekinteni.