Mire kell Putyinnak a nemzeti gárda?
- A nemzeti gárda élére Vlagyimir Putyin egy régi bizalmasát, az elnöki biztonsági szolgálat volt parancsnokát, Viktor Zolotovot nevezte ki.
- A gárda létrehozásának gondolata a hatalom berkeiben már 2012-ben megfogant.
- Az orosz nemzeti gárda részben hivatásos, részben besorozott állományának létszáma elérheti a 350-400 ezer főt.
- A testület erőszakkal oszlathat fel tömegtüntetéseket, kényszerítő eszközöket alkalmazhat és rendkívüli esetekben figyelmeztetés nélkül használhat lőfegyvert.
Oroszország felmutatja kemény öklét, amely megakadályozza majd, hogy külső erők destabilizálhassák belső helyzetét - így nyilatkozott a Vedomosztyi című napilap szerdai számában Jevgenyij Mincsenko politológus az orosz belügyi egységek bázisán felállítandó orosz nemzeti gárdáról.
Mincsenko felhívta a figyelmet arra, hogy a Nemzeti Gárda Csapatai Szövetségi Szolgálatának létrehozását több évig készítették elő. Élére Vlagyimir Putyin egy régi bizalmasát, az elnöki biztonsági szolgálat volt parancsnokát, Viktor Zolotovot nevezte ki, akit korábban éppen azért vezényeltek át a belügyminisztériumba, hogy átvegye a tárca militarizált egységeinek irányítását.
Alekszej Makarkin politológus ugyancsak a Vedomosztyinak nyilatkozva kijelentette, hogy a gárda létrehozásának gondolata a hatalom berkeiben már 2012-ben megfogant, amikor a moszkvai Bolotnaja téren ellenzéki tömegek tiltakoztak a választási csalások ellen.
"De nem is (az idén szeptemberi) dumaválasztásról van szó, hanem a nyugtalanító társadalmi-gazdasági előrejelzésekről, amelyek szociális tiltakozásokhoz vezethetnek" - vélekedett Makarkin.
Ezzel összhangban az RBK gazdasági napilap is arról írt kedden, hogy a gárdát a tiltakozások elleni fellépésre találták ki, de utóbb több más - egyebek között terrorelhárítási, szervezett bűnözés elleni, objektum- és területvédelmi funkciót is kapott. Megfigyelők szerint ez Zolotov nagy apparátusbeli győzelmének jele. A fegyveres testület és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) hatáskörei között egyébként átfedések vannak.
Vaszilij Jerjomenko, az FSZB nyugalmazott tábornoka úgy vélekedett, hogy terrorelhárításban munkamegosztás jöhet létre a biztonsági szolgálat és gárda között: amíg az első célja a rejtőzködő egyéni merénylők semlegesítése lehet, addig a másodiké például az Iszlám Állam (IÁ) nagyobb létszámú különítményei elleni harc.
Az RBK névtelenül nyilatkozó kormányzati forrásra hivatkozva arról írt, hogy a gárda létrehozásával központosítják több, eddig a belügyminisztérium alá tartozó erőszakszervezeti egység működését, aminek következtében könnyebb lesz az irányításuk.
Az Interfax hírügynökség jól értesült forrásra hivatkozva azt állította, hogy a nemzeti gárda részben hivatásos, részben besorozott állományának létszáma elérheti a 350-400 ezer főt, ebből 200 ezren a belügyi egységekből, 150-200 ezer pedig a különleges, valamint rendőrségi erőkből, továbbá az objektumőrségből kerülhet ki. Az RBK szerint az orosz belügyminisztérium állománya 2015-ben egymillió fő volt, ebből 170 ezernyien szolgáltak az ország egész területén szétszórt belügyi egységekben. Ezek fegyverzetének és műszaki felszerelésének felújítására eddig nem jutott elegendő eszköz a költségvetésből, de ezután a várakozások szerint másként lesz. A nemzeti gárda tevékenységében a létrehozásáról rendelkező törvénytervezet értelmében részt vehetnek majd kozákok is.
A testület erőszakkal oszlathat fel tömegtüntetéseket, kényszerítő eszközöket alkalmazhat és rendkívüli esetekben - például túszszabadítás vagy támadás elhárítása esetén, amennyiben a késedelem emberéletet kockáztatna - figyelmeztetés nélkül alkalmazhat lőfegyvert. A Putyin elnök által a duma elé beterjesztett jogszabály-tervezet értelmében a tömegtájékoztatási eszközöknek tilos lesz majd beszámolniuk a gárda egységeinek elhelyezkedéséről.
A törvénytervezet értelmében a gárdának operatív nyomozati jogköre nem lesz. Mihail Paskin, a moszkvai rendőrszakszervezet vezetőjének véleménye szerint ez megnehezíti a terrorizmussal szembeni fellépést.