A nemzeti jelképek megsértését büntető módosítást fogadott el a román szenátus
A büntető törvénykönyv módosítását a tavaly lemondott szociáldemokrata Ponta-kormányt támogató pártok 37 törvényhozója kezdeményezte. Indoklásukban rámutatnak: az Európai Unió számos országában bűncselekmény a lobogó, nemzeti ünnep, himnusz vagy címer nyilvános megsértése, és Romániában is az volt 2014-ig, de az új Btk.-ba nem került be. Ezt a "joghézagot" akarják most felszámolni.
A tervezet Románia jelképeinek nyilvános megsértését egytől három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtaná. A módosító javaslat nemcsak Románia címerével, zászlajával, himnuszával szemben tanúsított megvetést büntetné, hanem azokat is két évig terjedő börtönnel sújtaná, akik a hatósági jelvényekkel szemben tiszteletlenül viselkednek.
A tervezet más nemzetek vagy nemzetközi szervek jelképeire nem terjed ki.
A kétkamarás román parlamentben mindkét háznak el kell fogadnia a törvénytervezeteket ahhoz, hogy hatályba lépjenek. Ezeket témájuk alapján osztják el, és mindig a második házé a végső döntés joga. A jogalkotás felgyorsítása érdekében az első háznak nem kötelező szavaznia törvénytervezetről, ezért amennyiben erre nem kerített sort, fél év után hallgatólagosan elfogadott tervezetként küldi tovább a döntő háznak.
A nemzeti jelképek megsértését büntetni rendelő tervezetet nem azért fogadta el hallgatólagosan a szenátus, mert napirendre sem tűzték, ellenkezőleg: március közepén éles vita volt róla, amelynek nyomán további pontosításokat kérve visszaküldték a tervezetet a szakbizottságokhoz. A jobbközép Nemzeti Liberális Párt szenátorai főleg a hatósági jelvények megsértését büntető "újítást" kifogásolták, mondván, hogy ennek alapján egy rosszindulatú feljelentő már azért is rács mögé juttathatja az embert, ha "csúnyán néz" az egyenruhás rendőrre.
Néhány hete egy a román nemzet vagy állam nyilvános gyalázását büntető törvénymódosítást is a parlament elé terjesztett hatvan szociáldemokrata honatya. Szerintük hiba volt törölni a Btk.-ból azokat a cikkelyeket, amelyek a nemzet- vagy országgyalázást, illetve a nemzeti jelképek megsértését bűncselekménnyé nyilvánították, mert így nem lehet megbüntetni egyes "más etnikumú" állampolgárokat, akik "gyásznapnak tekintik Románia nemzeti ünnepét, szakadárokat dicsőítenek, az ország szívéből pedig elüldözik a még ott élő románokat".