Vége a bizonytalanságnak – így alakul át a napelemes piac
Hosszú hónapokig tartó találgatás után eldőlni látszik a napelemes beruházások sorsa: a kormány 2024-ben új, vissza nem térítendő pályázati támogatással segíti a napelemmel tervezőket és a hálózati betáplálás tilalmát is feloldja. Nézzük a részleteket!
2022 októberében jelentette be a kormány, hogy ideiglenesen felfüggeszti a napelemes rendszerek által megtermelt áram hálózati betáplálásának lehetőségét, amivel nagy pofont adtak a teljes napelemes szektornak, hiszen betáplálás nélkül csak jóval drágábban, tárolóval egybekötött napelemes rendszereket lehetett üzembe helyezni.
Két hónappal később az is kiderült, hogy 2024-től megszűnik az éves szaldó elszámolás, az újonnan belépők már bruttó elszámolási rendszerbe kerülnek, a már meglévő vagy kivitelezés alatt álló rendszerekre vonatkozóan pedig felmerült a havi szaldóra történő átállítás.
Mindkét hír negatívan befolyásolta a napelemes rendszerek megtérülési idejét, így a piaci szereplők és a lakosság is érdeklődve várta a konkrét bejelentéseket. Egy évnyi bizonytalanság jöttek is a bejelentések, és ha még nem is teljes az összkép, a főbb irányok már láthatóak.
Új napelemes pályázat jön
Háztartási méretű napelemek és tárolók együttes telepítését támogató pályázatot hirdetnek meg 2024 elején, 75,8 milliárd forintos keretösszeggel, Napenergia plusz címmel.
A pályázat tehát azoknak szól, akik új beruházásukkal már nem jogosultak az éves szaldó elszámolás igénybe vételére, így a bruttó elszámolásba kerülve az az érdekük, hogy a megtermelt energia minél nagyobb hányadát is el is fogyasszák. Ebben segít a tárolóval együttes kiépítésre vonatkozó pályázat, mely a fejlesztési költségek legfeljebb 65%-ára nyújt vissza nem térítendő támogatást.
Megkötések persze vannak, az akkutámogatás ugyanis legfeljebb 4 kilowatt teljesítményű napelemes rendszerekhez lesz elérhető, az akkumulátor kapacitása pedig legfeljebb 8 kilowattóra lehet majd.
Ez lényegesen kevesebb, mint amennyit egy ekkora napelemes rendszer a nyári időszakban meg tud termelni (a napsütéses órák számától és a tájolástól függően ez az érték bőven 20 kwh felett is lehet), így lényeges az is, hogy a fel nem használt és nem eltárolható energiamennyiséget mennyiért tudja értékesíteni a fogyasztó. Ebből a szempontból nem volt túl bőkezű a kormány, de erre a problémára még visszatérünk a cikk későbbi részében.
Újraindul a visszatáplálás
A hálózatfejlesztési beruházások eredményeképpen 2024. január 1-jétől lehetővé válik a 2022-ben bevezetett átmeneti betáplálási korlátozás feloldása az ország legnagyobb részén. A feloldás egyelőre a hálózat 93 százalékát, a fogyasztók 84 százalékát érinti és a napeleminfo.mekh.hu honlapon azt is le lehet ellenőrizni, hogy az adott betáplálási pontra érvényes lesz-e a feloldás vagy sem. Mindezt az ügyfelek a mérési pont azonosítója alapján kérdezhetik le.
Marad az éves szaldó
A kormány rövid hezitálás után úgy döntött, hogy a 2023. szeptember 7-ig benyújtott igénybejelentés alapján a legkésőbb 2025. december 31-ig megépülő vagy bővülő háztartási méretű naperőművek az üzembe helyezésüktől számított tíz éven át éves szaldó elszámolásban maradhatnak. A havi szaldó elszámolásra történő áttéréshez képest ez mindenképpen kedvező, hiszen így a nyáron megtermelt többletenergiát bármikor, akár télen is felhasználhatják az éves elszámolásban maradó fogyasztók.
Az éves szaldó elszámolás tehát a 10 éves lejáratokat megtartva, fokozatosan, az európai uniós szabályozásnak megfelelően kerül kivezetésre. Az EU előírása szerint ugyanis éves szaldóelszámolásra vonatkozó új jog már nem adható ki 2024. január elsejétől, és ilyen típusú elszámolásban legfeljebb tíz éven át maradhatnak a fogyasztók.
Bruttó elszámolás és piacnyitás
Azok a háztartások, melyeknek már nem lesz lehetőségük az éves szaldó elszámolás igénybe vételére, bruttó elszámolási rendszerbe kerülnek, ahol a megtermelt áram átvételi árát a lakossági felhasználók kedvezményes A1 árszabásához köti a szabályozás – mindez nettó 5 Ft körüli átvételi árat jelent.
A jó hír, hogy rendszerhasználati díjat nem kell fizetni a betáplált árammennyiség után, a rossz hír viszont az, hogy az 5 Ft-os átvételi ár igencsak messze van az egyetemes áramszolgáltató által kínált eladási ártól, ugyanis még a rezsicsökkentett díj is 36 Ft/kwh. Ez tehát abba az irányba tereli a fogyasztókat, hogy minél több „saját” áramot használjanak el, de a nyári hónapokban biztosan lesznek olyan időszakok, amikor az akku megtelik és a háztartás kénytelen lesz eladni a többletmennyiséget.
Egy biztató kiskaput azért hagyott a kormányrendelet: a Magyar Közlönyben már megjelent egyik új jogszabály szerint 2024. január 1-jétől a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője az általa termelt villamos energiát bármely piaci szereplőnek eladhatja – azaz létrejöhet a piaci verseny a lakossági árampiacon is, így pedig jelentősen csökkenhet a mesterségesen alacsonyan tartott vételi (5 Ft) és az eladási (jelenleg min. 36 Ft) árak közötti különbség.
Forrás: MTI / Kitekintő